Hónap: 2017 december

Gondolj valamire!

No persze nem olyasmiről van szó, hogy mondjuk, gondolj egy számra, vagy neadjisten gondolj egy csodára és részed lesz benne, hanem most egy konkrét dologra kéne gondolni. Ez úgy jutott eszembe, hogy azon morfondíroztam, mi lett például a Karácsonyból. Kötelező tennivalók, feladatok sokasága. Az ajándékozás, a „kinek mit vegyek és mennyiért” néha kínzó, nagyon sokszor problémát okozó kötelezettsége. A rítusok és rituálék betartásának, ésszerű indokok által alá nem támasztott kötelezettségének kielégítése.

(tovább…)

A szép mese vége.

Milyen csudás várni a Jézuskát, meg persze a Mikulást, meg a nyuszit. Sajnos eljön a mese fájdalmas vége. A felnőttek is úgy érzékelték a családban, hogy a gyanú már egy ideje befészkelte magát unokáim fejébe, de  Boti (13) és Bálint (11) még mindig hinni akartak. A probléma a nagynénivel folytatott esti telefon beszélgetéssel vetődött fel. Ugyanis azt kérdezte, hogy mit kérnek Karácsonyra, majd azzal nyugtázta a választ, hogy a papa meg a mama mindig kitalál valami jót. Na ez beakadt nekik és a beszélgetés befejeztével megkérdezték nagyanyjukat, mert csak ő volt otthon velük – Nana, tényleg nem a Jézuska, hanem a mama és a papa hozza az ajándékokat?

(tovább…)

Önkontroll = tudatosság. Mennyire uralod a tudatodat?

 

N. Marika pedig ül a börtönben és gondolkozik, mert nem érti. Nem érti, mi történt. Ideje van. Hat éve van, hogy rájöjjön. A falubeliek sem értették. Nem is igen hitték, amikor hallották az esetet, hiszen a dolgos és zárkózott Marikát csendes, ártalmatlan lánynak ismerték. A „hogyan történt,” pontosabban annak az előzménye pedig nagyon gyakori nálunk; sajnos. A lány apja régóta erősen ivott és ilyenkor verte a feleségét. Az anyját szerető lány egy darabig, ill. hát sokáig tűrt. Tenni nem tudott. És egyszer, egy ilyen alkalommal kirobbant belőle az indulat, kést ragadott és leszúrta az apját.

(tovább…)