Gondolj valamire!
No persze nem olyasmiről van szó, hogy mondjuk, gondolj egy számra, vagy neadjisten gondolj egy csodára és részed lesz benne, hanem most egy konkrét dologra kéne gondolni. Ez úgy jutott eszembe, hogy azon morfondíroztam, mi lett például a Karácsonyból. Kötelező tennivalók, feladatok sokasága. Az ajándékozás, a „kinek mit vegyek és mennyiért” néha kínzó, nagyon sokszor problémát okozó kötelezettsége. A rítusok és rituálék betartásának, ésszerű indokok által alá nem támasztott kötelezettségének kielégítése.
Mindehhez bizony rengeteg feszültség, rohanás,gyűrődés társul. Aztán az ünnep elmúltával elég gyakran ott a kielégületlenség érzése. Jó, jó, hát volt egy karácsonyfa (olyan, amilyen) meg egy, mondjuk, nem hétköznapi vacsora, de a „bájgli” nem úgy sikerült/nem ott kellett volna venni; az anyósom, bár úgy csinált mintha, de látszott, nem örült az ajándékomnak; hogy vehetett nekem ilyen hülyeséget; most mehetek és cserélhetem ki ésatöbbi, ésígytovább.
Ez lenne az ünnep? Ezért érdemes?
Hát nem tudom.
A hagyomány követés tulajdonképpen szép dolog és nem lehet kifogásolni. Viszont lehet, hogy a forma megelőzte a tartalmat? Sőt lehet, hogy a tartalom is elveszett? A nyugati kultúrkörben a Karácsony a szeretet és kissé kiterjesztően a fény ünnepe. Ez jutott eszembe, hogy erre kéne most gondolni. Remélem, van szeretet, ha pedig nincsen arra kéne gondolni, hogyan lehetne feléleszteni! Azt is el kéne hinni, hogy ezt nem a másiknak kell tennie, hanem nekem, magamnak! Ha elsősorban ilyesmik történnek, akkor lesz ünnep a Karácsonyból.
Lesz öröm az előkészület során, amikor a vásárláskor muzsikál bennünk a jó érzés, ahogyan magunk elé idézzük a megajándékozott örömét. Esetleg a vacsorával kapcsolatos beszerzés és előkészítés során elképzeljük, ahogy az asztalnál mindenki jókedvűen és elégedetten mosolyog.
Így lesz öröm az együttlétben is.
Így lesz öröm abban is, amikor mindezt később felidézzük.
Tehát gondolj valamire! Ne a körítésre, ne a formára, hanem a tartalomra, a lényegre.
Így lesz az ünnepi alkalomból igazi ünnep.
Száday REzső