Hogyan alakulnak ki az érzelmeink?

Tündéri csattanóval fejezi be Ongjerth Hanna Ahmad c. egyes szám első személyben írt tárcáját (in Nyitott mondat 2019. április 18.), ami arról szól, hogy Ahmadnak elege lesz a német beszéd és íráskészség munkafüzetében szereplő feladatból, fellázad, hogy ezt ő nem csinálja. Ettől a tanárnő, önmaga számára is kicsit érthetetlenül megharagszik és megkéri Ahmadot, hogy üljön hátrébb, ne zavarja a munkadinamikát. A feszültséget fokozó Ahmad persze először nem, majd a szünetben mégis hátrébb ül.

Pár nap múlva összefutnak a teakonyhában és Ahmad a kredencen lévő műanyag pohár felé mutatva érdeklődik, hogy – az meg honnan van?

„Mint amikor az ember kilép a napsütésbe, úgy árasztott el fénnyel és meleggel ez a barátságos, a neonfényben már-már intimnek ható érdeklődés. – A szüleimtől kaptam tavalyelőtt karácsonyra – feleltem meghatottan. Már éppen lendületbe jöttem, hogy ott, a pohár falán a fényképen… amire közbeszólt. – Ja, nem, nem a pohár – pontosított sürgetően. – A tea.

Azóta sem ült előre.”

A történet csattanója szenzációsan illusztrálja, hogy milyen az ember, hogyan működik: ha valami nem tetszik, akkor balhé, ha valami tetszik minden OK. Hiába olvashatjuk korábban pl., hogy Ahmad nem egy hétköznapi ember „Nem valami kitartó fajta, mondhatná, aki nem gondol bele, mennyi akaraterőre volt szükség 2016-ban ahhoz, hogy az ember – a magyar–szerb határon keresztül – Aleppóból Berlinbe jusson.”

ha nem a bögre érdekli, hanem a tea, nem ülhet előre.

Sajnos a dolog ennél mélyrehatóbb és komolyabb következményekkel járó. Ugyanis az ilyen egyszerű tetszik vagy nem tetszik pillanat hatása hosszú távra megszínezi a másikkal szembeni összes későbbi ítéletünket. Látásmódunkat, hozzáállásunkat temérdek ilyen a tudatalattinkba beprogramozódó tetszik/nemtetszik érzelem által kialakított benyomás kondicionálja, sőt még a tudatos énünkön is átgázoló módon határozza meg.

Minden az életünkkel kapcsolatos érzelem és beállítottság ilyen tetszik/nem tetszik alapra épül fel. Ez a modellje annak, hogy a világot nem olyannak látjuk amilyen, és ebből aztán rengeteg bajunk származik.

Lehet, sokakat meglep még talán hitetlen mosolyra is fakaszt a kijelentés, hogy erre 2500 évvel ezelőtt az emberi szenvedés megszüntetésének módját kereső Buddha jött rá. A Vipassana meditációs technika segítségével felismerte, hogy hogyan működik a természet és benne az ember. Azt tanította, hogy aki nem a természet törvényének (a Dhammának) megfelelően él az nem kerülheti el a szenvedést. Nem fog tudni békében, harmóniában tartós megelégedettségben élni.

Amihez példáulcsak – az kellene, hogy mindig mindent megkaphasson, amit szeretne és mindig mindent elkerülhessen, amit nem szeretne.

Az életmódjukon javítani kívánók számára zavarba hozóan nagy, szinte felmérhetetlen mennyiségű életmódról szóló tanítás (guru), okos könyv, magazin és cikk áll rendelkezésre. Ki ki mentális és financiális lehetősége szerint választhat közülük. Minősítésükbe nem mennék bele, még azokéban sem, amiket hosszas keresésem során megismerhettem.

Saját tapasztalatom alapján jó szívvel ajánlom Vipassanát. Az idén 20 éve, hogy az S.N. Goenka által tanított Vipassana meditációt tanítják Magyarországon. Ebből az alkalomból a Vipassana Magyarország alapítvány megemlékezést tart, ahol az érdeklődők a (www.dhamma.hu) honlapon szereplőkhöz képest kicsit részletesebb képet nyerhetnek erről az egyedülálló (Dhamma) tanításról és a meditációs technikáról.

MEGHÍVÓ

https://www.facebook.com/vipassana.magyarorszag/?eid=ARALL9uPVukm3jDBNQ6VTM5HNelypkVMI6vywTsVHBJZRpXZWzterw1X5R71T3Qltl9i-xu2_7GOexJH